A nagy nap krónikája

Eljött a nagy nap. Kétségtelen! A kilenc nyolcadikosunk számára 2011.01.21-e az volt. Ez volt a központi írásbeli felvételi vizsga napja! Reggel, 9 óra után valamivel megérkeztek az első újalmás autók a százhalombattai SZISZKI elé. Zoli bácsi diákjai izgatottan várták, hogy megérkezzen mindenki és az iskola aulájában az igazgató leleplezze a táblákat, amin a terembeosztás szerepelt. Az eligazítás után erre is sor került.
Ezt követően az utolsó jótanácsok is elhangzottak a kísérő szülők szájából, Zoli bácsi „hátba veregetett” majd egy-két szelet varázscsoki elszopogatása után, mindenki útnak indult a terme felé, hogy megmérettessen. Mind a 9-en elindultak, mint egy középkori viadalon, amikor is a lovagok tudták mi vár rájuk, hiszen felkészültek, megküzdöttek azért, hogy 7 és fél év után beléphessenek a kisorsolt termek ajtaján. Anna, Fanni, Gergő, Dani, Zsófi, H. Réka, J. Réka, Fruzsi, Kitti eltűntek a folyosók mélyén, és hosszú, mély csend következett, amikor már nem az izgalom, hanem a tettvágy élt mindannyiukban…magukkal ragadták őket a magyar feladatok. A szülők esélyeket latolgatva vonultak a büfébe, ahol tovább boncolgathatták Zoli bácsi és Z. Péter bácsi társaságában a továbbtanulási lehetőségeket. Az idő lassan telt, sűrű óranézegetések közepette kijelenthettük, hogy már a fogalmazás írásánál járhatnak a hőn szeretteink. De már vége is volt hirtelen az első felvonásnak. Az újalmások fel is tűntek a folyosókon sok-sok diák társaságában. Rögtönzött beszámolók után kiderült számunkra, hogy „általában úgy érezték, hogy a magyar jól sikerült nekik, és elég magabiztosnak tűntek.” Így aztán sűrű biztatások közepette bocsátottuk őket vissza a harcmezőre, hogy kivívják győzelmüket! A matek következett… Újabb visszavonulás a szülőktől, újabb latolgatásokra, az újabb nagyon lassan telő idő társaságában. Aztán hirtelen minden véget ért. Jöttek felénk a 8.-os lovagok, hogy elmondják: egy-két feladattól eltekintve, (főleg a 7. és a 10. okozott gondot) mindet meg tudták csinálni. Túl voltak rajta, elvégezték a feladatukat, lefejezték a kétfejű sárkányt, ahogy az a középkori lovagregényekben is történik.
Igen! Vége volt! Zoli bácsi szavaival élve: „egész általános iskolai életük csúcspontja volt a mai nap, és remélem, amikor az eredmények tökéletesen kikristályosodnak, akkor jó érzéssel fognak visszagondolni erre a napra.”  Anna, Fanni, Gergő, Dani, Zsófi, H. Réka, J. Réka, Fruzsi, Kitti! Valami véget ért, valami új kezdődött. Elvégeztétek a rátok mért feladatot, büszkék vagyunk Rátok! Már csak a várakozás maradt, az eredményekre! 2011. 01.31-én betekintést nyerhetünk az eredményekbe! Mindenki szurkoljon a srácoknak!

Egy jelenlévő